Miért költsünk munkavállalóink testi-lelki egészségére?

Egy egészséges szervezet az alkalmazottai számára egészséges munkakörnyezetet kínál, törődik a munkavállalói testi-lelki jól-létével. Fogyasztói számára megfelelő, egészséges termékeket és szolgáltatásokat kínál. A közösségre is odafigyel, amelyben tevékenykedik, azaz nem csak az üzleti szempontokat, hanem a környezetet és más külső érintetteket is szem előtt tartva működik. Ezt a szemléletet tükrözi a Harvard egészségkultúra-koncepciója („Culture of Health”) is. Jelen cikkben a munkavállalói egészség lesz a fókuszban.

 

A téma nem napjaink szüleménye, a WHO már 1950-től foglalkozott a munkahelyi egészséggel és kimondta, hogy nem csak a munka és a munkahely hat a dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotára, hanem a munkavállalók egészségi állapota is hat a vállalatra és annak üzleti teljesítményére. Majd húsz évvel később, az 1970-es években indultak el az első munkahelyi egészségprogramok Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Európában e tekintetben a skandináv országok voltak az élenjárók.

 

A Willis Towers Watson 34 országban 1669 munkaadót kérdezett meg 2016-ban, és arra jutott, hogy globálisan és Európát tekintve is a stressz a legfontosabb kockázati tényező a munkavállalók körében, melyet a fizikai inaktivitás követ.

 

Globálisan	Európában
Stressz                             64%	Stressz                              74%
Fizikai inaktivitás             53%	Fizikai inaktivitás               45%
Túlsúly / Elhízás              45%	Presenteeism                    33%
Helytelen táplálkozás      31%	Túlsúly / Elhízás                32%
Kevés alvás                     30%	Helytelen táplálkozás        31%

 

Európában dobogós jelenség a presenteeism, amely a nem teljes értékű munkahelyi jelenlétet jelenti. Ilyenkor a munkavállalók mentálisan vagy fizikailag kimerült állapotban, betegen végzik a munkájukat, következésképpen a termelékenységük sem olyan, mintha egészségesek lennének. Az Eurofound kutatásai szerint a menedzserek hiányoznak a legkevesebbet, ugyanakkor rájuk jellemző leginkább a presenteeism. A jelenség gyakoribb még az anyagi problémákkal és alvási problémákkal küzdők, a munkaalkoholisták, a szellemi munkát végzők, a gyerektelenek, az idősebbek és az egészségtelen életvitelt folytatók között is. A dohányzó munkavállalók körében 28 százalékkal, az egészségtelenül táplálkozók körében 66 százalékkal, a mozgásszegény életmódot folytató munkavállalók körében 50 százalékkal nagyobb az esélye, mint az egészségesen élőknél.

 

Egyes kutatások szerint a presenteeism miatti termelékenységvesztés 7,5-szer nagyobb is lehet, mint a hiányzások miatti, és háromszor többe kerülhet, mint a táppénzkiadások összege. A különböző országokban, különböző időpontokban, különböző módszerekkel született becslések a presenteeism nemzetgazdasági költségeit a GDP alig 0,2 százalékától annak több mint 3 százalékáig terjedő intervallumban becslik. Az Egyesült Királyságban a hiányzás egy főre jutó éves átlagos költsége 486 euró, míg a presenteeism költsége 895 euró.

 

O’Donnell humán teljesítmény modellje szerint a munkavállalók teljesítménye magasabb, amikor fizikailag és érzelmileg is jól vannak, és szeretnek is dolgozni. Ez kevesebb hiányzáshoz és presenteeismhez vezet, ami javítja a teljesítményt. Amerikai kutatások szerint az összes egészségügyi rizikótényező közül a túlsúly és a stressz az a két tényező, amelyek növekedése minden kétséget kizárólag növeli az egészségügyi kiadásokat és a hiányzásos napok számát. Globálisan leginkább mozgásprogramokat és lelki egészséggel kapcsolatos programokat indítanak a vállalatok, azaz úgy néz ki, reagáltak a legjelentősebb kockázati tényezőkre.  

 

Boles és munkatársai 11 egészségügyi kockázati tényezőt vizsgáltak meg még 2004-ben: helytelen táplálkozás, magas BMI, magas koleszterinszint, fizikai inaktivitás, stressz, orvosi látogatások, érzelmi kötelékek, társas kapcsolatok hiánya, magas vérnyomás, dohányzás, magas vércukorszint és alkoholfogyasztás. Eredményeik szerint a több kockázati tényezővel rendelkező résztvevők nagyobb termelékenységveszteséget okoztak. A termelékenységveszteség esélye a cukorbetegek (hiányzás) és a stressz (presenteeism) esetében volt a legmagasabb. Ha belegondolunk és az életmód orvoslás alapelveit is magunk elé képzeljük (megfelelő táplálkozás, fizikai aktivitás, stresszkezelés, alvás, addikciómentesség, társas kapcsolatok), akkor ráeszmélhetünk, hogy olyan kockázati tényezők (stressz, inaktivitás, magas vércukorszint, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) okozzák a vállalati egészségügyi kiadások egy jelentős részét, amelyeken lehetne változtatni tudatos életmódváltással, tudatos vállalati egészségfejlesztéssel, célzott programokkal.

 

A WHAA (az ausztrál munkahelyi egészséggel foglalkozó szövetség) 2016-os kutatásai szerint a magas kockázatú alkalmazottak (5+ kockázati tényező) a munkaidejük 32,7 százalékában nem termelékenyek, és havonta átlagosan 5,1 órát hiányoznak, az alacsony kockázatú alkalmazottak (0-2 kockázati tényező) munkaidejük 14,5 százalékában nem termelékenyek, és csak 2,4 órát hiányoznak havonta. Az egészséges és az egészségtelen munkavállalók közötti termelékenységi különbség tehát 18,2 százalék.

 

Az Európai Unió Bizottsága 2017-ben kiadott egy közleményt, amely szerint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területére irányuló befektetések kifizetődőek, ugyanis javítják az üzleti termelékenységet és teljesítményt, továbbá makrogazdasági szinten hozzájárulnak a nemzetek versenyképességének növeléséhez. 2008-ban a multinacionális vállalatok 34 százaléka indított egészségprogramokat, 2014-ben már 56, 2016-ban 69 százalékuk. A vállalatok egészségfejlesztési ráfordításai 2018-ban nemzetközi szinten fejenként évi 150 és 1200 dollár között mozogtak, (be kell vallani, elég tág intervallum, mi magyarok jellemzően sajnos az alsó határnál mozgunk).

 

Érdemes költeni rá, mert az egészségprogramok többek között egyértelműen javítják az alkalmazottak egészségtudatosságát, növelik a termelékenységet, csökkentik a hiányzást, és a presenteeism jelenségét. Emellett kisebb lesz a fluktuáció és javul a dolgozók morálja, a munkahelyi hangulat is. Szerencsére az utóbbi évtizedben Magyarországon is kezdett megélénkülni a vállalati egészségfejlesztés területe. Csak így tovább, legyen egyre több komplex vállalati egészségprogram!

 

forrás: hvg.hu