A modern irodai munka és az ergonómia kapcsolata

A modern értelemben vett irodai munkát végzők körében is egyre inkább körvonalazódott az az erőteljes kívánalom, miszerint a munkavégzés körülményeinek egyszerre kell megfelelnie a hatékony működés és a munkavállaló biztonság, kényelem és egészség iránti igényeinek. Az ezekre az igényekre szerveződő tudományos diszciplína az ergonómia, mely az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. Az irodai munkavégzés fizikai környezettel kapcsolatos ergonómiai területei a következők:

• A világítás: A munkahelyen a természetes és mesterséges megvilágításra egyaránt szükségünk lehet, emellett azok ellensúlyozására árnyékolás is fontos lehet. A természetes fény javítja az ember közérzetét, így elsősorban ennek dominanciájára kell törekedni. Ekkor a helyiség alapterületének 15-20 százalékát ablakfelületnek kell kitennie. A mesterséges fényforrásból származó fénynek három fajtája ismert, az ún. közvetlen, szórt és közvetett megvilágítás. Ezeknél a lehetőségeknél kerülni kell a káprázást és a villódzást. A képernyős munkahelyek esetében kisebb megvilágítási fényerő elégséges lehet, hiszen maga a képernyő is fényt bocsát ki, de túl sötét sem lehet, mivel az túlterheli a pupillát.
• A színek: Az irodai teljesítményt befolyásolják a falak és burkolatok színei is, eszerint úgy kell kialakítani a munkakörnyezetet, hogy a színvilág segítse a munkavégzést. A fekete-szürke-fehér színek például depresszív jellegűek, míg a telített színekhez köthető a vidámság. A meleg színek stimulálnak, míg a hideg (kék, zöld) színek nyugtatnak, melyek hatása például a szívritmussal és vérnyomással fiziológiailag is mérhető. A színeknek további hatásai lehetnek például a hőérzetre, mely azért mástól is függ, a térérzetre például vonalak alkalmazásával. Továbbá a színek tisztaságérzetet kelthetnek, figyelmeztethetnek például a piros szín alkalmazásával, elkülöníthetnek például a sárga-fekete kontraszt alkalmazásával, tájékozódást segíthetnek az eltérő színek, jelzések alkalmazásával, divatossá, modernné varázsolhatják a munkakörnyezetet.
• A zaj: A munkahelyi zajok esetében figyelemmel kell lennünk a zaj- és zörejkeltő elemek, például az irodai gépek, munkatársaink tevékenysége, illetve a beszűrődő zajok esetében többek között a hangmagasságra, a hangerősségre, a hangnyomásra, a hangszínre és hangminőségre. A zaj pszichikus hatással jár, mert bár az alkalmazottak hamar megszokják a zajt, az azonban ettől függetlenül kifejtheti károsító hatását.
• A rezgések: Ezek a zavaró elemek negatívan hathatnak az emésztőszervekre, a légzésre és a vérkeringésre is. A rezgésekből fakadó ártalom ellen elsősorban a rezgéseknek a forrásnál való csökkentésével lehet védekezni.
• A klimatikus környezet: A munkahelyi környezetet meghatározó tényezői a hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgás és a hősugárzás, melyek közül döntő tényező a megfelelő hőmérséklet. A korrigált effektív hőmérséklet (klímaindex) olyan mutatószám, mely egyszerre veszi figyelembe a fenti tényezőket. Szellemi munka esetében, a hideg és meleg évszaktól függően kb. 20–24C0 közti irodai léghőmérséklet a megfelelő. A klimatikus jellemzők témaköréhez tartozik még a légszennyezés (por, füst, gázok, gőzök, vegyi anyagok) elleni védelem, illetve a sugárzás, melynek legfőbb forrása a monitor. Külső klimatikus környezeti elemnek tekinthetők a meteorológiai tényezők, úgymint időjárási frontok és légnyomásváltozások, napkitörések, holdfázisok (telihold), vagy a levegő ionizációja, melyeknek vegetatív (testhő- és szívritmusváltozás) és pszichés (reakcióidő növeke­dése, nyugtalanság) hatása befolyásolhatja a munkateljesítményt.
• Társas környezet: Mindenkinek alapvető fiziológiai szükséglete munkahelyén is az önmagával való együttlét (privacy), vagyis a személyes jellegű munkatér, melynek három dimenziója van, úgymint:

1. Vizuális személyes tér, mely esetében fontos az ­alkalmazott részleges fizikai szeparációja, mely megoldható nagy légteres irodákban is például paravánnal, vagy mobil térelválasztóval. Ez segíti akoncentrációt, s csökkenti a „Nagy testvér figyel téged” jellegű direkt ellenőrzéssel kapcsolatos frusztrációt.
2. A verbális személyes tér kialakításakor leszűkít­hető, hogy ki az, aki hallja a személyes munkaterületünkön történő beszélgetéseket, illetve csökkenti a mások által folytatott beszélgetés zavaró hatását.
3. Fizikai személyes tér a komfortérzet és a munkakoncentráció miatt lényeges. Ennek nagyobbnak kell lennie, mint a személy intimzóna-távolsága (kb. kevesebb, mint 50 cm) és mint a személyes tere (0,5-1,2 méter). Ez az ún. társas zóna, mely 1,2-3,6 méter sugarú teret jelent, mely megfelelő körülményeket jelent a kollektív munkavégzéshez és tárgyaláshoz. Az ezen kívül eső teret nyilvános zónának nevezzük, mely azonban nagyban függ a kulturális környezettől is.

Mindezeket kiegészítendő, ergonómiai szempontból egy irodai (ülő) és számítógépes munkahely és az azt ellátó munkavállaló által képzett ember-gép rendszer elrendezésekor is számos ajánlást kell figyelembe venni, legyen az a munkaállomás a vállalatnál, vagy akár otthon.

 

Forrás: http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/innovacio/a-modern-iroda-uj-munkavegzesi-formak-es-ergonomia