Híreink

Teljes kép

Táplálkozás a munkahelyen: így hat az irodai étkezde a dolgozók teljesítményére

Amikor ki sem látszunk az e-mailekből, az értekezletekből és a határidőkből, az evés lényegtelen dolognak tűnik, amit igyekszünk minél gyorsabban és lehetőleg viszonylag költséghatékonyan letudni. Az étel ilyenkor csak üzemanyag, ami ahhoz kell, hogy működjünk… meg hogy ne érezzük magunkat éhesnek.

Amikor vállalatvezetőként azon törjük a fejünket, hogy milyen eszközökkel lehetne a dolgozók hatékonyságát növelni, sokféle tényezőt végig gondolunk, de a táplálkozás nagyon ritkán kerül szóba. Munkáltatóként gyakran úgy gondoljuk, hogy mindenkinek teljes mértékben magánügye, hogy mikor és mit eszik. A felelősségünk nagyjából annyiban merül ki, hogy biztosítunk étkezési lehetőséget: nagyobb vállalatok vagy irodaházak esetében mondjuk egy kávézót, egy kantint, esetleg néhány ital- és édességautomatát.

 

A kihagyott lehetőség

Elsőre talán furcsának hangzik, ám a kimondottan egészséges étkezési lehetőségek biztosítása egy fontos kihagyott lehetőség a munkáltatók kezében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint a rossz minőségű étkezés akár 20% hatékonyságvesztést jelenthet – és nem csak a világ szegényebb részén, ahol ez alultápláltság formájában jelenik meg, hanem a fejlett országokban is, ahol nagyjából ugyanannyi embert érint a helytelen táplálkozásból adódó túlsúly és elhízás.

 

Úgy dolgozunk, ahogy eszünk

Amit megeszünk, sokkal nagyobb hatással van a munkahelyi teljesítőképességünkre, mint gondolnánk. Egyes ételek, például a fehér tészták, kenyerek, péksütemények és édesített üdítők gyorsan felszabaduló energiát adnak, amit hamar az energiaszint rohamos csökkenése és erős éhségérzet követ. A magas zsírtartalmú fogások ugyan hosszabb időre eltelítenek, viszont sokkal nagyobb megterhelést jelentenek az emésztőrendszerünk számára. Emiatt többek között csökken az agyhoz eljutó oxigén mennyisége, amitől fáradtabbnak érezzük magunkat, és csökken a hatékonyságunk. Köznyelven ez az állapot a „kajakóma”.

Már sokszor, sokféle aspektusból vizsgálták és igazolták, hogy a bevitt tápanyagok nem csak a testsúlyra és a fizikai jóllétre, de a kognitív teljesítményre is közvetlenül hatással vannak:

  • Egy 2015-ben publikált izgalmas pszichológiai tanulmány például egyértelmű összefüggést talált az egészséges táplálkozás és a teljesítmény között: minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak a dolgozók a nap folyamán, annál elégedettebbek, elkötelezettebbek és kreatívabbak voltak munkájukban.
  • Egy 2012-es randomizált kontrollált kísérletben mindössze 2 hét alatt jelentős javulást értek el depressziós emberek hangulatában azáltal, hogy egy egészséges, növényi étrendre állították át őket.
  • Egy amerikai biztosítótársaságnál végzett 22-hetes egészséges (dominánsan teljes értékű növényi) táplálkozási képzés következtében a résztvevőknél a kontrollcsoporthoz képest jelentősen javult a fizikai egészség mellett a szellemi teljesítőképesség és a társas kapcsolatok minősége is.
  • A táplálkozás által közvetlenül befolyásolt bélflórát tanulmányozó kutatások alapján a szakemberek között egyre inkább általánosan elfogadott álláspont, hogy az egészséges bélflóra összefüggésbe hozható a jobb hangulattal, a magasabb motivációs szinttel, sőt, még a javuló tanulási készséggel és közvetve talán a nagyobb magabiztossággal is. Az egyensúlyából kibillent bélflóra ellenben depressziót, szorongást, megnövekedett stressz-szintet és romló memóriát eredményez.

 

Napi kalóriabevitelünk 60-70%-át is a munkahelyünkön fogyasztjuk

Egyre többször reggelizünk a munkahelyünkön, így az ebéddel és kisebb nassokkal együtt akár a napi kalóriabevitelünk 60-70%-át is a munkahelyünkön fogyasztjuk el. Vannak, akik otthonról hoznak magunknak enni, ám rohanó világunkban sokunknak nem jön össze, hogy minden este egészséges ételt főzzünk, amiből jut majd másnapra is, így maradunk a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak tűnő megoldásnál: az irodában található büfénél.

  • Reggelire mondjuk megeszünk valamilyen péksüteményt vagy szendvicset, ami sajnos szinte soha nem kimondottan egészséges: ritka a teljes kiőrlésű verzió, mindenben van vaj, felvágott, sajt vagy más feldolgozott és kimondottan magas zsírtartalmú összetevő, ellenben kevés benne a zöldség, és emellett nem túl változatos a gyümölcskínálat sem (ha egyáltalán van).

 

  • Ebédre az étkezdében főként magas zsírtartalmú ételek közül válogathatunk: húsokból, rántott ételekből, sajtos-tejfölös dolgokból. Köretnek tipikusan rizst vagy krumplit találunk, esetleg tésztát. A teljes értékű gabonák nagyon ritkán jelennek meg a menün: a rizs soha nem barna, a tészta soha nem teljes kiőrlésű, a hajdina, zab, quinoa szinte teljesen ismeretlen ezeken a helyeken. A zöldségkínálat igen szegényes (talán valamilyen fagyasztott zöldségmixet árulnak párolt zöldségként, és ha van salátabár, az főként jégsalátát, uborkát, paradicsomot és savanyúságot jelent).

 

  • Délután, amikor az energiaszintünk újra mélypontra kerül, már alig van valami nyitva az irodaházban. Maradnak az automaták, kólával és csokival.

Vitathatatlan, hogy mindenkinek személyes döntése, hogy mit eszik. De ne legyünk naívak: a többségünk azt fogja enni, amihez könnyen és gyorsan hozzájut. Ha a büfében, a kávézóban és az étkezdében egészségesebb ételeket kínálnának, akkor azokból ennénk. Ha a csokiautomata helyett gyümölcsöskosarak lennének az irodában, talán inkább onnan választanánk. Ha messzire kellene menni a cukros üdítőért, valószínűleg beérnénk az ásványvízzel. Ha a céges rendezvényeken pogácsák és kekszek helyett zöldséget tennének ki humusszal, akkor az fogyna.

Az egészséges táplálkozás, a testünk megfelelő tápanyagokkal való ellátása sokféleképpen fokozza a teljesítményünket, és egyben véd is minket:

  • Megnövekszik és kiegyensúlyozottabbá válik az energiaszint.
  • Jobb lesz a hangulat, csökken a stressz és a szorongás.
  • Rengeteg betegség (pl. magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívbetegség, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, depresszió) kockázata csökken.
  • Könnyebben megtartható az egészséges testsúly.

Egyénként persze sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben együnk: hozhatunk magunkkal ételt egész napra, körbevehetjük magunkat gyümölcsökkel és magvakkal – de ez mindenképpen valamennyi plusz erőfeszítéssel jár.

 

A munkáltató dönthet...

Munkáltatóként viszont nagyon is sokat tehetünk azért, hogy a dolgozóink egészségesebb ételekhez és italokhoz jussanak. Befolyásolhatjuk, hogy milyen ételeket kínál az irodai étterem és kávézó, dönthetünk úgy, hogy nem üdítőt, hanem ásványvizet és nem édességeket, hanem gyümölcsöket teszünk a dolgozók szeme elé.

Persze, persze, persze, mindenkinek szíve joga azt enni és inni, amit szeretne. De miért nem fordítjuk meg ezt a dolgot egy kicsit? Miért éppen az egészségesebb opciók azok, amelyekért plusz erőfeszítést kell tenni? Miért ne lehetnének az egészségtelen opciók nehezebben elérhetők? Munkáltatóként miért ne mutathatnánk példát azzal, hogy inkább a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonákat és hüvelyeseket helyezzük előtérbe, és száműzzük az ultrafeldolgozott, cukros, finomlisztes, zsíros, rántott ételeket?

Az egészségesebben evő ember kiegyensúlyozottabb, motiváltabb, hatékonyabb és jobb szellemi teljesítményre képes. Még az is lehet, hogy jobban járnánk, ha az idő-menedzsment és stresszkezelő tréningekre félretett büdzsét inkább az egészségesebb ételek támogatására fordítanánk…

 

forrás: hvg.hu