Híreink

Teljes kép

Munkaügyi statisztikák 2016: árulkodó adatok

Munkaidőnk ritkán engedi, hogy igazán elmélyedjünk a statisztikai adatokban. Saját tapasztalataink, céges stratégiák és aktuális vállalati trendek határozzák meg a szolgáltatók működését a HR piacán. Most mégis pár beszédesebb statisztikai adat alapján megpróbálhatunk betekintést nyerni a jövő munkaügyi folyamataiba.

A statisztika - mint ismeretes - eredetileg államháztartástanra, azaz állami feladatok pénzügyi hátterére használt matematikai eszközök igénybevételével létrejött módszer. Államok használták erőforrásaik és társadalmi problémáik számontartására. Igen óvatosnak kell velük lenni, mert ha rosszul számolunk, félrevezető adatokat kaphatunk. Napjainkban széles körben alkalmazzák, mert jól reprezentálható, ha állításainkat alá szeretnénk támasztani. Jelen cikkemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaccal kapcsolatos statisztikai adatait veszem górcső alá.

  1. A foglalkoztatottak létszámának és a 15-64 évesek foglalkoztatási rátájának alakulása

A KSH legfrissebb grafikonja egyértelműen kedvező tendenciát mutat ezen a területen. Éves átlagban a foglalkoztatottak száma 4 millió 352 ezerre emelkedett 2016. év végére. Ez egy közel 3,4% -os emelkedés 2015-höz viszonyítva. 2016. év végére a foglalkoztatási ráta elérte a 67, 5%-ot. Ezzel együtt elmondható, hogy a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra mérséklődött 2016 decembere és 2017 februárja között. A foglalkoztatás bővülésével párhuzamban a hazai munkaerőpiac kínálati típusból egyre inkább keresletivé válik. Habár még mindig több százezerre tehető a potenciális munkaerő tartalék Magyarországon, egyértelműen nőtt azon területek, szakmák száma, melyek esetében egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő-utánpótlás. És valóban, ezzel a problémával nap mint nap szembesül minden HR szolgáltató cég.

  1. Üres álláshelyek száma a versenyszférában 

2016-ban ezen szektoron belül két területen, az információs, valamint a kommunikációs ágazatban volt a legmagasabb létszámarányosan a betöltetlen állások száma. Ez több, mint másfélszerese a versenyszféra egészére jellemző átlagnak. A feldolgozóipar 15 ezer betöltetlen állást jelentett a KSH felé, ami megközelítőleg 2,2%-a volt az összes álláshelynek. A második legnagyobb létszámot foglalkoztató ágazatban, a kereskedelemben az üres álláshelyek száma szintén igen magas, mintegy  4,1 ezerre tehető. Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett egy attól eltérő koncepció szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a folyamatosan beérkező munkaerőigény bejelentéseken alapul. A munkáltatók elsődlegesen azon állások bejelentésében érdekeltek, amelyeket támogatott formában, vagy külföldiekkel kívánnak betöltetni. Emellett jellemzően alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek ilyen módon jelentkezőket. 2016. decemberében az NFSZ-nél 48,4 ezer igénybejelentés történt, az újonnan bejelentett állások 76 %-át támogatott formában kívánták betöltetni a munkáltatók.

  1. Potenciális munkaerő tartalék

Érdekes és érdemes végignézni ezt az adatsort is. 2016-ban a munkaerő-felmérésben az önbesorolás szerinti munkanélküliek száma 370 ezer volt. A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint a munkaerő-felmérésben vagy, mint a munkanélküliek, illetve az önbesorolás szerintiek esetében. Szakemberek állítása szerint talán azért, mert a közfoglalkoztatottak jelentős része az álláskereső munkanélküli és a foglalkoztatotti státusz között mozog. Éves átlagban a regisztrált álláskeresők 313,8 ezren voltak, ebből 35,8 ezren voltak pályakezdők. Kissé elkeserítő adat, hogy a népesség aktív állományából szám szerint közel 2,5 millió fő van, akik nem minősülnek munkaerő tartaléknak. Számuk igen magas, így felvetődik a kérdés, mit lehetne velük kezdeni.

  1. Kereset, jövedelem

Szintén KSH adat, hogy a vállalkozásoknál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 276 ezer, a költségvetési szférában ez valamivel alacsonyabb, 237 ezer forint volt 2016-ban. A versenyszféra foglalkoztatási szempontból talán legnagyobb súlyú  gazdasági ágazataiban, a feldolgozóiparban, illetve a kereskedelem gépjárműjavítás ágazatban – az egyre súlyosabb munkaerő-utánpótlási gondok mellett – egyaránt 5,9%-kal nőttek a keresetek. Elmondható, hogy a legmagasabb keresetet továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenységi ágban dolgozók kapták, átlagosan 519 ezer forintot. Ezt követték 479 ezer forinttal az információ, kommunikáció, majd 454 ezer forinttal a villamos energia-, gázellátás, légkondicionálási ágazatokban dolgozók. 279 ezer forintos kereseti átlag jellemezte a feldolgozóiparon belül a - legtöbbet, mintegy 5,6 ezer főt foglalkoztató – kokszgyártást, kőolaj-feldolgozást, a második helyen pedig az ugyancsak relatíve kis létszámú gyógyszergyártás állt, 451,3 ezer forintos átlaggal. Az egészségügyi, szociális ellátási ágazatban a bruttó kereseti átlag - a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva - még mindig szégyenletesen alacsony, csupán 220 ezer forint volt. Ez ugyan 11,3 %-kal magasabb, mint 2015-ben, mégis érthető, miért olyan sok a pályaelhagyó ebben az ágazatban. 2016-ban a szociális ellátásban dolgozók jelentős része az előző évihez hasonlóan kiegészítő fizetésben részesült, ami néhány kisebb súlyú intézkedéssel a keresetek 9,6%-os növekedését idézte elő.

Sok érdekes és elgondolkodtató statisztikát lehetne még felsorolni. Fentiekben csupán pár kiragadott adatot részleteztem, mégis összegzésként elmondható, hogy vannak pozitív változások a magyar munkaerőpiacon. Jelenleg szinte minden munka-erőpiaci paraméter a munkavállalónak, az elhelyezkedni akarónak kedvez. Nő a munkahelyek száma, nőnek a bérek. Mégis érezhető az elégedetlenség az egyes ágazatokban. Talán jogos, talán csak türelmetlenségből adódik, azonban tény, hogy a jó szakemberek felkutatása és elhelyezése, Magyarországon tartása egyre nagyobb terhet ró a munkaerő-piacon tevékenykedőkre. Ha hosszútávon javuló tendenciát akarunk elérni hazánkban, mindenképpen előremutató és több éves következetes munkaerő-piaci politikával, stratégiával kell előállni, ami megnyugtató és tervezhető jövőt kínál minden magyar munkavállaló számra.

Hunyor Péter
Senior HR Tanácsadó

 

Forrás: cvonline.hu