Mindenki ugyanarra vágyik – még a fiatalok is

Sok szó esik mostanában arról, hogy az Y és Z generáció másra vágyik, mással motiválható, mint az idősebb munkavállalók. Sokan pedig megijednek attól, hogy azt a szabadságot és kreativitás iránti vágyat, ami a fiatalokban munkál, egy hazai kis- vagy középvállalkozás nem tudja kielégíteni. Tévedés, minden fronton.

A csapból is az folyik, hogy a fiatalok, az Y-generáció arra vágyik, hogy gyorsan jusson előre a ranglétrán, beleszólhasson mindenbe, ami érinti őt, a munkáját, a céget. Úgy tűnik, mintha a vállalatoknak teljesen át kéne alakítani minden rendszerüket ahhoz, hogy ezen fiatalok számára vonzó munkahellyé váljanak. Pedig ez a mostani, munkaerőhiányos környezetben elengedhetetlenül fontos.

Kutatások alapján úgy tűnik, valóban szükség van változásra ahhoz képest, ahogy sok hazai cég működik a mindennapokban. Ennek viszont valójában semmi köze az alkalmazottak életkorához. (Abban viszont, hogy hogyan szeretnek dolgozni, tényleg van különbség.)

Bár óriási az irodalma az angolul „millennial” generációnak nevezett fiatalok foglalkoztatására vonatkozó jó tanácsoknak, egyre több kutatás mutatja azt, hogy alapvetően nincs különbség a generációk munkahelyi vágyai között – mondja Németh Anna, a Dreamjo.bs társalapítója.

Az amerikai Honvédelmi Minisztérium és a George Washington Egyetem közös kutatásai alapján a generációk munkahelyi elvárásai között alig van különbség. Az IBM 12 országot felölelő kutatása szerint az Y-generáció azt tartja a legfontosabbnak, hogy pozitív változást hozhasson létre a vállalatán belül. A kutatás eredményei szerint azonban nincs ez másképp az eggyel előttük lévő X és baby boomer generációknak is. A fiatal generáció maximum hangosabban mutatja ki az elvárásait – mondja a szakember. (A magyar fiatalok vágyairól itt olvashat bővebben.)

Az, hogy a vágy, hogy a cégben pozitív változást hozzanak, generációkon keresztül átível, sokatmondó, és a cégeknek figyelniük kellene, nem utolsó sorban azért, mert anyagi előnyük származhat belőle – hangsúlyozza a Dreamjo.bs szakértője. A Google esetében például a dolgozók által felvetett ötlet volt a Google Maps, illetve az Atlassian szoftverfejlesztő cégnél sem felülről jövő „utasításra” valósult meg több fejlesztés. Az alapötlet sokszor a fejlesztők egymás közötti beszélgetéséből származik, amelynek egyszerűen az az indíttatása, hogy a dolgozók pozitív hatással akarnak lenni a cégre.


A jó ötletek születését viszont erősen támogathatja a cégkultúra. A legjobb ötletek olyan környezetben születnek meg, illetve jutnak el a vezetőségig, ahol a dolgozók úgy érzik, nyíltan megoszthatják az ötleteiket, és valaki figyelni fog rájuk – ez volt a Google több éves kutatásának eredménye – hangsúlyozza a szakértő. Ilyen nyitott, a kreatív gondolkodást támogató munkakörnyezet kialakítására pedig bármelyik cégnek lehetősége van. Akkor is, ha a Google-féle “80 százalék kötött munka, 20 százalék szabadon választott projekt” tervet, vagy az Atlassian-féle évi egy “szabad projekt” napot nem engedheti meg magának.

Az első és legfontosabb lépés a menedzsment gondolkodásának megváltoztatása, hogy a gondolkodó alkalmazottra potenciális erőforrásként és ne veszélyként tekintsenek. A jó munkaerő ugyanis sokkal de sokkal több annál, mint aki egyszerű robotként elvégzi pontosan azt, amit rábíztak. A kiváló szakemberek minden területen a napi munkájuk során számtalan módot találnának, amivel javíthatnák a cég teljesítményét, vagy akár jelentős innovációkat alapozhatnának meg. Csak éppen ez a legtöbb esetben nem jut el a felső döntéshozási szintre, hiszen nincs olyan fórum, ahol az ötletek hangot kaphatnának

A nagyvállalatok, multik esetében az ötletek becsatornázására bevett módszertanok léteznek, a kisvállalatok esetében azonban leginkább nyitottságra és a munkavállalók ötleteiben rejlő érték felismerésére van szükség. Az, hogy kéthavonta leülnek a menedzserek minden alkalmazottal egy kötetlen beszélgetésre, ahol érdeklődnek arról, mit változtatna, mit vezetne be a saját munkája hatékonyságának javítása érdekében, ha a csoportvezetők olyan légkört teremtenek a meetingek alatt, ahol egy ötlet sincs lehülyézve – már közelebb lennének ahhoz, hogy többen érezzék magukat jól és fontosnak a munkahelyükön, és így produktívabbak legyenek.


Forrás:Piacesprofit.hu