A stressz alapvetően nem káros, sőt nagyobb teljesítményre is sarkalhat, fejleszti védekező és alkalmazkodási képességünket. Problémává akkor válik, ha krónikus lesz, vagyis amikor a szervezet kezdi felélni a tartalékait és így könnyű prédájává válik megannyi betegségnek. Selye szerint a stressz az élet sója, ellentéte pedig a halál. Pontosabban a stressz a szervezet bármilyen fizikai vagy pszichés terhelésre adott nem specifikus válasza. (A tudós élete is elég stresszes lehetett, hiszen 17-szer jelölték Nobel-díjra, végül mégsem kapta meg, egyszer sem. De állítólag vele dolgozni is stresszes volt, hiszen soha nem ment szabadságra és ezt a munkatársaitól is elvárta volna. Minden nap reggel hatkor kezdett dolgozni és este hatig nem hagyta abba, heti hét napon át így tett, még az ünnepnapokon is).
A munkahelyi stressz
Míg 10 évvel ezelőtt még a veszélyekkel terhes munkahelyek vezették a legstresszesebb munkakörök listáját, mára a fehérgalléros állások is felzárkóztak. Így a cégvezetők, a PR és marketing terület korifeusai, valamint az újságírók is bekerültek a top 10-be. A stressz nem válogat, előbb-utóbb mindenkit elér – más kérdés, hogy ki mennyire tud megbirkózni vele.
|
Menekülj, amíg nem késő! |
|
Nem titok, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat fenyegeti leginkább a stressz manapság. A profession.hu felmérésében a válaszadók 20 százaléka jelölte meg stresszforrásként cége vezetőjét és 30 százalékuk váltott már emiatt munkahelyet. Érdekes, hogy a szabadúszóknál és a külső vállalkozóként dolgozóknál a partnerekkel való kapcsolattartás volt a legnagyobb stresszfaktor, illetve az adott iparág aktuális helyzete. A szabadúszóknál viszont motivációs tényezőként jelenik meg a stressz, míg az alkalmazottaknál blokkoló hatásként. Tény viszont, hogy a stresszes munkahely menekülésre kényszeríti a munkavállalót. Főként a 40–49 éves korosztály körében divatos a stressz miatti munkahelyváltás, ám a stresszre csak kevesen keresnek „rendes” megoldást, a legtöbben dohányzással, kávézással vagy más additív szerekkel próbálják enyhíteni azt. |
Nem árt tudni, hogy a munkahelyi stressz annyira káros lehet az egészségünkre, mint a passzív dohányzás (a Harvard Egyetem szerint), érdemes tehát figyelni és időben felismerni a jeleit a munkahelyünkön. A stressz alattomosan hat, a szervezet kortizol szintjét emeli, majd a memóriától az alváson át még a szexuális életre is kihathat. Érdemes önvizsgálatot tartani, hiszen könnyen felismerhetőek a jelei. Ha valaki sosem tart ebédszünetet, vagy nincs ideje arra, hogy megszakítsa feladatait, az már jelezheti, hogy stresszes a munkája. A memória-kihagyás és a fejfájás is ismérvei a túlterheltségnek; az alvás hiánya már komolyabb dolog, de az alkohol és fájdalomcsillapítók használata is azt jelzi, hogy valami nincs rendben. A céges feladatoktól való rettegés és a folyamatos tökéletességre való törekvés pedig már krónikus stressz meglétére utal.
Csak idő kérdése, és súlyos egészségkárosodáshoz vezet a munkahelyi stressz, nemcsak a kezdeti álmatlanság és fejfájás, de a depresszió, a magas vérnyomás, az étvágytalanság és az ingerlékenység is a számlájára írható. Amennyiben krónikussá válik, gyomorfekélyhez, idegösszeomláshoz, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet.
A kutatások szerint a nők hajlamosabbak a stresszre mint a férfiak és a munkahelyi stressztől szenvedők átlagosan négyszer több időt töltenek betegállományban. Nem szabad tehát lebecsülni nemcsak munkavállalóként, de munkáltatóként sem a meglévő munkahelyi stresszfaktorokat!
Stressz és munkavédelem
Kevesen tudják, hogy már a munkavédelmi szabályok is foglalkoznak a stresszel, vagyis a munkáltató kötelezettségévé teszik a pszichoszociális kockázatok felmérését és azok csökkentését. A jogszabály szerint ezek a munkavállalókat munkahelyükön érő negatív hatások (munkaszervezési konfliktusok, munkarend és foglalkoztatási viszony bizonytalansága stb.), melyek következtében stressz, kiégés, munkabaleset vagy pszichoszomatikus megbetegedés következhet be. A pszichoszociális kockázatok tehát a nem megfelelő munkaszervezés és irányítás következményei elsősorban. Hazánkban a munkavédelmi törvény előírásai szerint a munkáltató kötelessége lenne a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevételek kiküszöbölése. Illetve ezekre kiterjedő kockázatértékelést kellene végeznie, valamint időről időre értékelnie a munkavállalói egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat is. Más kérdés, hogy ma a fluktuáció aranykorában ehhez már csak kevés magyar cég veszi a bátorságot.