A rendszeres sport és a gazdaság kapcsolata Magyarországon - a Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület kutatásán keresztül bemutatva 2015

A pénzügyi szektorban dolgozók a legsportosabbak, derül ki a Humánpolitika.com Egyesület és az All You Can Move (AYCM) testmozgást elősegítő program közös felméréséből. Őket meglepő módon az államigazgatásban dolgozók, majd az informatikusok követik. A vállalatok humán erőforrás szakembereit is bevonó kutatásból az is kiolvasható,

Idén ötödször mérte fel a munkáltatók és munkavállalók egészségmegőrzéshez fűződő viszonyát és a sporttal kapcsolatos tendenciákat a Humánpolitika.com Egyesület és az AYCM testmozgást elősegítő program.
A közel négyezer munkavállaló valamint 94 nagy-, közép- és kisvállalat megkérdezésével történő felmérésből kiderül, hogy emelkedett azon cégek száma, amelyek gazdaságilag is kifizetődőnek tartják a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatását. A munkaadók többsége úgy gondolja, hogy a mozgás szorosan összefügg a munkahelyi teljesítménnyel és a munkavállalók sportolásának támogatása csökkenti a betegség miatti hiányzásokat, növeli a motivációt és a teherbírást. A kérdőívekből az is kiderül, hogy a megkérdezett dolgozók 31 százaléka többféle sportot is űz felváltva és szeretné, hogy munkaadója támogassa az aktív életmódban. A felmérés rávilágít arra is, hogy a sport tudatosabb életvitellel párosul. A megkérdezettek 78 százaléka sosem dohányzott, 18 százaléka pedig már leszokott. A munkáltatók szerint a munkaügyi egészségmegőrzés fejlesztésének tekintetében az adó- és járulékkedvezmények, illetve a támogató törvényi szabályozás kulcsfontosságú lenne.
 

Alapvetés

Már régóta ismert és bizonyított tény, hogy egy ország gazdasági növekedése elősegíti a lakosság egészségi állapotának javulását.

A gazdasági növekedés, ill. a jólét a jövedelmeken keresztül két módon járul hozzá az egészség javulásához:
-  egyrészt közvetlen hatása van azokra az anyagi feltételekre, amelyek pozitívan befolyásolják a biológiai fennmaradást, valamint az egészséget.
- másrészt a társadalmi részvétel révén, az életkörülmények befolyásolásával, a biztonságérzet növelésével.

A gazdasági növekedés – melyet általában GDP-ben mérnek – a tőkeállománytól, a munkaerő - állománytól és a termelékenységtől függ. Ez utóbbit pedig nagymértékben befolyásolja a humán tőke, melynek egyik rendkívül fontos alkotóeleme az egészség.

A humán tőkébe való befektetés tehát növeli a termelékenységet, és minthogy az egészség az emberi tőke egyik jelentős komponense, az egészség is hatással van a gazdasági teljesítményre.

Az egészség – melyet genetikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti tényezők határoznak meg – 4 csatornán keresztül járul hozzá a gazdasági növekedéshez:

1. a magasabb termelékenység,
2. a magasabb szintű munkaerő kínálat,
3. a magasabb képzettségi szint, valamint
4. a több lakossági megtakarítás révén.

1. Az egészséges egyének nyilvánvalóan többet és jobban tudnak teljesíteni, mint beteg társaik.

2. Az egészség hatása a munkaerőkínálatra már nem ennyire nyilvánvaló. A jó egészségi állapot csökkenti a betegen töltött napok számát, így több időt lehet munkára, valamint szabadidős tevékenységre fordítani.
Ugyanakkor az egészség a munkaerő kínálatot közvetetten, a bérekre, preferenciákra és a várható élettartamra gyakorolt hatásán keresztül is befolyásolja: ha a bérek a termelékenységtől függnek, és az egészséges dolgozók
produktívabbak, mint a betegek, akkor a jobb egészségi állapot várhatóan növeli a kereseteket és ezáltal azokat az ösztönzőket, melyek elősegítik a munkaerő kínálat növekedését.

Az is elképzelhető, hogy az egészségi állapot javulásával a munka egyre kevésbé lesz terhes, megerőltető, így az egyén hajlandó lesz arra, hogy több szabadidőért cserébe nagyobb hatékonysággal dolgozzon.

3. Az egészséges munkavállaló teljesítménye magasabb, jó egészségi állapota közvetetten hozzájárul a magas termelékenységhez.

Sőt, a jó egészségi állapot összefügg a magasabb várható élettartammal, az egészségesebb egyének pedig nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy oktatásba és képzésbe fektessenek be, mivel a megszerzett tudásuk
gyümölcsét még sokáig élvezhetik. A humán tőke - elmélet szerint a képzettebb egyének egyben produktívabbak is (és több pénzt keresnek, ergo többet adóznak, és többet is fogyasztanak).

4. A jó egészségi állapotban lévő embereknek szélesebb az időhorizontja, megtakarítási hajlandóságuk ebből következően valószínűleg magasabb lesz.

Mindent összevetve tehát számos csatorna van, mely összeköttetést jelent az egészségi állapot és a gazdaság teljesítménye között, egyéni és makroszinten egyaránt.

A teljes kutatás ide kattintva érhető el!